vissza a kezdőlapra

vissza az utazásokhoz

Kánam és a Szatledzs-völgy

a) Újra Szabáthuban
Csoma másfél évet töltött Szabáthuban nem túl sikeres puktali tartózkodása után, bizonytalanságban és szorongások közepette. Megérkeztekor az Ázsiai Társaság titkárának, Wilsonnak a levele várja, melyben beszámol a Szirámpuri szótár megjelenéséről. Ez egy tibeti-angol szójegyzék, mely olyan hiánypótló munkának látszott, ami esetleg feleslegessé tenné Csoma szótárkészítői tevékenységét, s az erre a feladatra kiutalt rendszeres brit támogatást. Szerencsére végül Csoma, Kennedy százados és Gerard doktor hathatós közbenjárására, mégis támogatást kap a kormánytól, s a Szirámpuri szótár hiányosságai is mind nyilvánvalóbbá válnak. De addig a magyar tudósnak sok kellemetlen percet kellett átélnie a számára sokszor – európaisága ellenére – taszítóan idegen környezetben.

b) Három év a Kánami kolostorban
Csoma harmadik útja Kánamba vezetett, a már kipróbált ösvényen, a Szatledzs-völgyön keresztül. A hely kiválasztásában elsődleges szempont lehetett – mint ahogy erről Csoma korábban meggyőződhetett –, hogy Kánamban megtalálható a teljes lamaista kánon, a Kangyur és a Tangyur. Itt Szangye Püncoggal végre nyugodt körülmények között tudott együtt dolgozni, távol Zanszkártól, a láma szűkebb hazájától, távol a láma rokoni, baráti körétől és különböző ügyeitől, melyek Puktalban meglehetősen megosztották erejét. Itt Csoma megbizonyosodhatott arról, hogy a láma jó tanító és nagytudású mester. Hogy hogyan jutott Szangye Püncog Kánamba, hol találkoztak, hogyan vette fel vele egyátalán Csoma a kapcsolatot, érte ment-e, vagy elküldött érte valakit, nem tudjuk, de az tény, hogy a Kánamban eltöltött három év Csoma munkálkodásának legtermékenyebb periódusa. Ez időszakban befejezi szótárát és nyelvtanát, elkészíti egy buddhista terminológiai szótár kéziratát és néhány vegyes témájú értekezés vázlatát. Szangye Püncognak is teljesül régi vágya, és Csoma ajánlásaival felszerelve Kánamból körutat tesz Brit-Indiába.
Kánam fontos kereskedelmi út mellett fekszik, korántsem olyan elzárt helyen, mint a puktali és zanglai gompa, s így Csoma az itt töltött három év alatt több európaival találkozik, s ezáltal munkálkodása is nagyobb nyilvánosságot kap.  Többek között tisztelője, doktor Gerard is meglátogatja, aki azután hosszú levélben számol be Csoma hősies és kitartó, fáradtságot nem ismerő munkájáról.

c) Manaszarovár-tó

A Szatledsz folyó völgye – ahol a Kánami kolostor is fekszik – a legfontosabb útvonal Észak-Indiából  Nagy-Tibet felé. Csoma idejében a Kinnaurnak nevezett tájegység és Nagy-Tibet között a határt a Sipki-hágó (Shipki-la, 4690 m) jelenti, azon átjutva már Tibetbe lépünk, ahol kisebb túra után érjük el a hírneves zarándokhelyet, a hinduk és tibetiek által is szent helynek tartott Kailász-hegyet és a lábánál elterülő Manaszarovar-tavatA tó térképeken Mapam-tó néven is szerepel. A tibeti Ma-pham jelentése "legyőzhetetlen". (4588 m magasan fekvő 520 km² területű tó). Itt járt expediciójával Moorcroft, s Csoma levelezéséből ismert, hogy brit katonatisztek ide tett kirándulásai konfliktust idéztek elő.
A tó térképeken Mapam-tó néven is szerepel. A tibeti Ma-pham jelentése "legyőzhetetlen".
A hívők itt kellő közelségbe kerülnek az istenekhez, s így talán könnyebben meghallgattatnak. Az ima leghatékonyabb módja, ha a hívő a szent formula elmondása után földre veti magát, előrenyújtja kezét, előrecsúszik addig, ahová ujjának hegye elért, s ott mondja el ismét a szent szöveget – és így tovább az úton végig. Persze, így meglehetősen lassan lehet előrehaladni. Így megkerülni a Kailasz-hegyet, egy mélyen vallásos tibeti szemszögéből olyan cselekedenek számít, mellyel hosszú időre megszerezheti az istenek bizalmát, illetve jó újjászületéshez juthat. Egy kör hossza 55 km, megtétele ilyen módon 15-25 napig tart. (Strauss)Michael Buckley Robert Strauss: Tibet.
A Travel Survival Kit. Lonely Planet 1986.

A legenda szerint a tóból négy nagy folyam ered. A tó partján négy sziklabarlang van. Keleten egy ezüst szikla pávaszájhoz hasonló nyílásából ered a Gangesz egyik előfolyója, a Karnali, amely ezüst homokot görget, és a Keleti-tengerbe ömlik. Délen arany szikla oroszlánszáj alakú barlangjából ered és arany homokot görget a déli tengerbe ömlő Indus, Nyugaton lápisz-lazuliElterjedt nátrium- és kalciumtartalmú díszítőkő, nevének első tagja latin, a második perzsa eredetű, jelentése kék kő; szulfáttartalma miatt kék pátnak is nevezik. szikla lószáj alakú nyílásából kék homokot görgetve ered a BrahmaputraTibetiül Cangpo, a mai térképeken gyakran Yarlung néven szerepel, de az tulajdonképpen a Cangpo egyik ága a felső folyásánál., amely a nyugati tengerbe ömlik. Északon gyémántszikla elefántszáj alakú barlangjából ered a gyémánthomokot görgető, északi tengerbe ömlő SzatledzsMichael Buckley Robert Strauss: Tibet.
A Travel Survival Kit. Lonely Planet 1986.
.
Valójában egyik folyó sem ered közvetlenül a Manaszarovar-tóból, de 100 km-es körzetében van mindegyik forrása. Az Indus a Föld nagy folyamai közé tartozik. 2897 km hosszú útja során hatszor töri át a Himalája égbenyúló gerinceit, a világ legmélyebb völgyeit hozva létre. A Magas-Himalája 8125 m magas Nanga Parbat nevű csúcsától 22.4 km távolságban, 1300 méterrel a tengerszint felett hömpölyög az Indus, egy 6825 m mély völgy alján. A Himalája folyamatos kiemelkedésével párhuzamosan az Indus egyre mélyíti völgyét.

d) Szabáthuban, harmadszor

1830. júniusában a láma visszamegy Zanszkárba, majd novemberben Csoma is útrakel Szabáthu felé, miután hét évig tanulmányozott egy olyan kultúrát, melynek az ősmagyarokhoz vajmi kevés köze van, de az egyetemes emberi műveltség jelentős részét képezi. Visszatér, hogy rendezze anyagait, megírja tanulmányait, lezárja munkáit, majd soha el nem felejtett eredeti célját követve elinduljon a magyarok őshazájának felkutatására.
Szabáthuban végre jó hír fogadja: Kalkuttába várják, ahol műveit megfelelő formába öntheti, s összegyűjtött anyagai méltó helyre kerülnek.


vissza az oldal tetejére