vissza a kezdőlapra

vissza a levelekhez

Körösi Csoma Sándor levele James Prinsep Esquire, az Asiatic Society titkárához

Dzsalpaiguri, 1836. márczius 7.
[Duka 131-133; angol: Duka 137-138]


Sir!

Van szerencsém elismerni azon csomag vételét, mely bizonyos irományokat tartalmaz s a melyeket mult hó 8-dikán az Asiatic Society meghagyásából Ön hozzám intézett: kezemhez érkezett az, ugyanazon hó 19-dikén Lloyd őrnagy szívességéből. Én azonnal tudomására adtam volna ezen irományok megérkeztét, de akkoron még nagyon bizonytalan valék, hogy vajjon e helyen fogok-e maradni vagy más helyre vonulok: ez volt oka hosszú hallgatásomnak, a miért szíves elnézését kérem.

Nagyon le vagyok kötelezve, hogy Ön oly kegyes volt, hogy közölte velem másolatban ő excellentiája herczeg Eszterházy levelét, mely válasz volt azon levélre, melyet Ön hozzá intézett mult évi január 5-dikén. Igen örülök, hogy értesülök arról, hogy a tibeti nyelvtanomnak és szótáramnak ötven példánya Londonba szerencsésen megérkezett, s hogy a könyvek további rendeltetésök helyére eljuttattak. Szerencsés voltam látni azt is, hogy ö excellentiája köszönetét fejezte ki a keletindiai brit kormánynak és az Asiatic Societynek Ön közvetítése által személyem iránt tanúsított szíves pártfogásáért.

A midőn elismertem az Ön szíves közleményében tartalmazott kitűnő kegyeket személyem iránt: sajnálom, hogy részemről én Önnek mit sem küldhetek, mivel eddig semmi érdekest sem voltam még képes tanulni. Önnek levelével együtt kezemhez érkezett a két föliratnak facsimiléje is, én ezeknek kielégítő magyarázatát most adni nem tudom. Megemlítem azonban azt, hogy az egyik tibeti betűkkel és nyelven van írva, de még nem merek tartalmáról véleményt mondani.

Önnek meghagyása folytán bátorságot vettem levelemet Önhöz Mr. Mac Naughten a kormány főtitkára által elküldeni, jól tudván, hogy ez annak idejében kezéhez fog juttatni. Nagyon lekötelezve érzem magamat reám halmozott kegyeiért Mac Naughten úrra vonatkozólag, hogy tudniillik levelezésemet Önnel a jövőre általa folytassam. Sajnálom, hogy nincs most kilátásom arra, hogy érdekes értesítést küldhessek, mivel nem látogathatom meg Sikkimet, Nepált és más bérczi vidékeket, mivel azt hallom, hogy az utazás azon tartományokban veszélyes, nehézséggel járó és igen költséges és talán kevés előnynyel is bírna ezélom elérésében. Ezen vidéken fogok tehát maradni egy bizonyos ideig a bengáli és sanskrit nyelv tanulmányozása végett, s azután Patnába megyek csolnakon s ha Indiának felső tartományait annak idejében meglátogattam, egész időmet a sanskrit nyelv és az attól származó dialektusok tanulmányozására fordítandom.

Minthogy föltett czélom egyedül nyelvészeti kutatások, tartózkodni fogok minden statisztikai, politikai, sőt földtani adatok gyűjtésétől; ha tehát csak ritkán írnék Önnek s akkor is röviden, remélem, hogy kegyed ki fog menteni. Hogy ha még élek és szerencsésen visszatérek Calcuttába, remélem, hogy alkalmam leszen közölni Önnel tanulmányaim és indiai utazásaim eredményét. Költségül kevésre lesz szükségen s remélem, hogy az ötszáz sikka rúpiára terjedő összeg, mit Önnek kezében hagytam, a midőn Calcuttából elutaztam elegendő lesz azon időre, melyet indiai vándorlásaimra szántam. Ha ezen tanulmányaimban való fáradozásaim siker nélkülieknek találnának bizonyulni, úgy hogy az eredmények a kormány pártfogására méltók nem lennének: akkor az Asiatic Societynak hatalmában lesz irodalmi czélokra fordítani azon pénzt, a melyet Ön időnként számomra átvesz a kormánytól.

Ha lesznek iratai, melyeket velem közleni óhajtana, kérem azokat Lloyd őrnagyhoz Titalyába küldeni, a ki oly kegyes leszen azokat hozzám eljuttatni. Ne küldje kérem az Asiatic Society Naplóját, sem más egyéb könyvet, a míg írni nem fogok vagy a míg Patnába meg nem érkezem, de nagyon le fog kötelezni, ha oly szíves leend elküldeni a netán hazámból érkezett leveleimet.

Tisztelettel maradtam legalázatosab szolgája

A. Csoma de Körös.

Julpaiguri, 1836 márczius 7-dikén.


vissza az oldal tetejére