vissza a kezdőlapra

vissza a levelekhez

J. Prinsep levele Mac Naughtenhoz (kormány főtitkára)

Kalkutta, 1834. január 5.
[Duka, 110-114; angol: 120-124]


Sir!

1833-dik évi február l2-diki levelének értelmében, melyben Ön engem arról értesít, hogy a kormány elvállalja a költséget, mellyel Csoma nyelvtana- és szótárának kiadása járni fog, és hogy ő Excellentiája a főkormányzó jóváhagyni méltóztatott az előirányzatot, mely folyamodásomhoz mellékelve volt, most már van szerencsém jelenteni, hogy az egész munka elkészült s a főkormányzó úrnak megtekintése és remélem méltánylása végett egy példányt ezennel benyújtani bátorkodom.

1. Az eredeti előirányzat a szótárt és a grammatikát együttvéve 600 lapra terjedő nyomtatvány gyanánt vette föl, melyet a nyomda felügyelője laponként nyolcz rúpiáért elkészíteni vállalkozott, ide értve az új tibeti betűk öntését is.

2. A mellékelt számlából kitűnik, hogy a valódi költség a nyomtatásért az előirányzott összeg határán belől esett ki: a lapok száma 588 lévén s így a sommá 4985 és 1/4 rúpiára rúg.

De ezen kívül van még egy más költség a 40 lapra terjedő alphabetumnak lithographirozásáért, mivel úgy tapasztaltuk, hogy lehetetlen volt azt másképp létrehozni, ha a tibeti betűknek correct példányait adni akarjuk, minthogy ezt kielégítőleg eszközölni a serampori öntőben nem sikerült, ahol különben a szöveghez megkívántató betűk öntettek. Mr. Tassin a lithographus, amint leveléből kitetszik, 32 rúpiát kér laponkint; ez nagyon jutányosnak látszik.

3. A két kötetnek összes költsége tehát, ide értve a fűzést és a borítékot 6412 és 1/4 rúpiára megyen. Erre pénztári utalványért esedezem, ha ezt ő Lordsága helybenhagyja.

4. Azon késedelemnél fogva, mely az új betűk alkotásával járt és az ismételt correcturák miatt, melyekre szükség volt, hogy a tibeti résznek hiba nélküli megállapítása eszközöltessék, a határidő egy év helyett, a mint azt a szerző kikötötte, két évre terjedt ki. De Csoma úr fáradhatatlan kitartással és szorgalommal buzgólkodott sokáig az első lenyomatok átnézésén; azonban meg van most jutalmazva az által, hogy műveit a világ elé bocsáthatja oly érdem-teljes módon, még pedig kormányi pártfogás alatt. A két kötethez írt előszavában Csoma kifejezte nyilvános köszönetet. De határtalan szerénysége nem engedi meg neki, hogy saját nevében forduljon pártfogóihoz s nem adott nekem sem szabadságot arra, hogy érdekében dicséretet mondhassak tudományosságáról és nevezetességéről. Ő meg van elégedve azzal, hogy szótára és nyelvtana érdemeit méltányolják a szakértők és az utókor.

5. Illő azonban, hogy megkísértsem véget vetni a hallgatásnak, melyet ő reám parancsolt; teszem pedig ezt azért, hogy Csomának pénzbeli körülményeit föltárjam és megemlítsem az igényeket, melyeket ő ekkorig feledésbe menni engedett.

6. A főkormányzó ő Excellencziája kegyes volt, ötven rúpiára menő havi illetőséget utalványozni a magyar tudósnak 1827-dik évi június havában, tibeti kutatásainak folytatása végett. 1831-dik év július 22-dikén, tudniillik: Calcuttába történt megérkezte után ezen összeg egyszáz rúpiára emeltetett, azon kilátással, hogy ez folytattatni fog két év hosszáig, mely határnapnak lefolytával jelentés lett volna teendő munkálatainak előhaladása felől.

7. Kivévén az első két hónapot, tudniillik az 1831-dik év július és augusztus havát, Csoma eddig mit sem vett föl e fizetésből, mindennapi szerény költségeit azon csekély megtakarításokból fedezte, melyeket a múltban tett és a Society pénztárnokánál leté-teményezett; de e kútforrás is mármost majdnem egészen kiapadt:

8. A kormány bizonyára tudni fogja, hogy Eszterházy herczeg és néhány magyar főúr Csoma számára 142 font sterlingből álló összeget küldött Calcuttába az osztrák követségi titkár Neumann báró által. E sommát elődöm szerencsétlenül helyezte volt el Alexander és társa ügyleti czégnél, az összeg tudniillik ugyane czég útján lett annak idejében Londonból ide küldve és letétemény gyanánt nála maradt. A czég időközben megbukott s a pénz odaveszett. Csoma gyakran tett említést e veszteségről azon vélekedéssel, hogy az angol nemzet becsülete megkívánná ez összeg megtérítését, minthogy az mintegy gondjaira lett bízva egy idegen hatalom által, bizonyos kijelölt czélra. Nem azért említette ő ezt, mintha az összeget saját használatára kívánta volna fordítani – ettől ő az első pillanat óta vonakodott – de azért, mivel reménye volt ez összegen sanskrit kéziratokat beszerezni hazájának tudományos intézetei számára és különben is folytatni óhajtja tanulmányait a magyar nyelvnek és Indiának régi nyelvei között fönnforgó összeköttetésnek szempontjából, s azokat most megkezdeni készül.

9. Sokkal kellemesebb lenne tehát Csoma úrra nézve, ha jutalmának egy részét, amelyhez igénye van, kárpótlás alakjában kapná meg, mely helyrehozná a veszteséget, melyet a nevezett czégnek bukása által szenvedett. Hogy vajon annál nagyobb összeg fog-e számára utalványoztatni vagy nem? aziránt ő tökéletesen közönyös, el lévén határozva, mindazt, amit neki utalványozni fognak, azonnal Magyarországba küldeni ösztöndíjak alapítására; mindamellett én úgy hiszem, hogy a kormány nem fogná megengedni, hogy ez érdemdús tudósnak egyéni érzelmei akadályul szolgáljanak igazságos igényeinek megvalósításában: jóllehet a jutalomnak formája idomíttatható akképpen, hogy annak elfogadása neki kellemessé tétessék.

Bátorkodom tehát indítványozni, hogy a már megállapított ötven rúpiára terjedő havidíj számíttassék 1834-dik év deczember végéig, így tehát:

három év és 4 hónapra esnék 2000 rúpia
a bukás által okozott veszteségpótlása 1400 rúpia
összesen 3400 rúpia


10. Bátorkodom egész alázatossággal megtenni ezen indítványomat. Hogy vajjon méltányos-e ? azt a kormány határozatára bízom: esedezvén, hogy magas pártfogását terjessze ki Körösire jövendőbeli utazásai alatt is, melyeket most Tirhut, Nepál és Ladák felé tervez, hogy a IX-dik és X-dik századbeli sanskrit irodalom érdekében tanulmányokat tegyen.

Életmódjának és mindennapi szükségeinek mértékét nem lehetne előnyösebben fölmutatni, mintha fölszámítjuk az összegeket, amelyekből a múlt tizennégy éven át élt. Ezek pedig így állanak:

kapott:

kapott: Mr. AVillocktól Teheránban 300 rúpiát
kapott: Mr. Moorcrofttól Ladakban 300

kapott: a kormánytól 1827-dik évi június 14-dikétől
1830-diki június 30-dikáig

2926
kapott: két kónapra külön 200
kapott: útiköltségre 500
összesen tehát 4226 rúpiát


ebből elköltött 4000 rúpiát, mely alig tesz többet húsz rúpiánál havonkint, élelmezésre, útiköltség, ruházat és szolgabér fejében, ide értve a panditok honoráriumát, amidőn Tibetben időzött.

11. A szótár ós nyelvtan csak egy kis részét képezi azon műveknek, melyeket Csoma Calcuttában létele alatt szerkesztett. A Mr. Hodgson által Nepálból ide küldött terjedelmes kéziratoknak ismertetése és lajstromozása, továbbá egy becses és igen terjedelmes polyglott műszók Vocabulariuma,*) amilyennel némi részben már M. Rémusat is kísérletet tett Parisban a chinai müvek útmutatása szerint és más kisebb-nagyobb mérvű fordítások – mindezek az Asiatic Societynál vannak letéve. A Vocabularium megérdemelné a kinyomatást, de a költség tetemes fogna lenni, s a szerző ellenzi, hogy még tovább Calcuttában maradjon, amit pedig a műnek kinyomatása okvetetlenül megkívánna.

* Lásd a XIX-ik közleményt.

12. Hátra van még, hogy a kormány parancsát kikérjem az ötszáz példánynak kiosztása iránt.

13. A szerző maga számára kér egyszáz példányt, hogy azokat osztrák, olasz és német egyetemeknek megküldhesse.

14. Hasonló módon az Asiatic Society is, ha engedelmet nyer arra, kész magára vállalni példányokat szétosztás végett, angol, franczia és egyéb európai tudományos társulatok között, melyekkel irodalmi összeköttetésben áll; magától értetődik, hogy tudtára adnók az illetőknek, hogy az ajándék a kormánytól jön; minthogy a művek pártfogása alatt jelentek meg.

15. A példányok egy része elárusítás végett a Society könyvárusaihoz Calcuttába és Londonba lenne elküldendő s talán a kormány jónak látandja ötven vagy több példányt az East India Company kormányzó választmányának átadni.

16. Igen helyes lenne, bizonyos számú példányt az indiai kormány területen találtató könyvtárakban és collegiumoknál helyezni el.

17. Mindezen részletek kivitele végett bátorkodom az Asiatic Society részéről szolgálatimat felajánlani, szerencsésnek érezvén magamat máris, hogy képes valék segédkezét nyújtani oly művek közzétételére, melyekről bizton hiszem, hogy becsületére fognak válni a szerzőnek úgy, mint az indiai kormánynak, mely őt pártfogolta. Egyébiránt stb.


vissza az oldal tetejére