vissza a kezdőlapra

vissza a levelekhez

W.Moorcroft levele C.P.Kennedyhez

Kasmír [Szrinagár], 1823. április 2l.
[Duka 32-33, angol: Duka 34-36]


Sir!

Ezen levelemnek czélja, Önnek jóakaratát kikérni Erdélyből származó Mr. Alexander Csoma, más nevén Sekunder Bég részére, akit ez alkalommal bemutatni bátorságot veszek magamnak.

2. Ezt az urat én nyolcz hónap lefolyása alatt a legbizalmasabb körülmények között tanultam megismerni s a legföltétlenebb tanúbizonyságot adhatok tiszta jelleme s eszélyessége és a tudomány ügye iránt való odaadása felöl, mely ha teljesen megmagyaráztatnék, felőle sokan úgy vélekednének, hogy az enthusiasmus határáig ér.

3. Egyrészt saját eredeti terveinek kifejtése végett, melyek bizonyos homályos pontokra vonatkoznak az ázsiai és az európai história terén; másrészt az általam érintett czélok érdekében is, Csoma azon lesz, hogy Tibetben maradjon addig, amíg ez ország nyelvét tökéletesen meg nem tanulta és behatóan meg nem ismerkedett irodalmi tárgyaival, melyek sok tekintetnél fogva fölötte érdekeseknek bizonyulhatnak az európai világ előtt.

4. Alapos ok nem létezik ugyan tartani attól, hogy Csoma el ne érje a fönnérintett czélokat, de tekintetbe vévén azt, hogy az európaiak közlekedése Ladákkal csak a minap vette kezdetét: beállhatnak oly körülmények, hogy más módokhoz kellene nyúlni, ha kilátásba helyezett tervek sikere meg nem valósítaná a jelen vérmes reményeket.

5. Ha tehát oly események találnának beállani, hogy Csoma nem maradhatna Ladákban az érintett ügyek bevégeztéig; bátorkodom Önt tisztelettel arra kérni, hogy engemet annyiban lekötelezni szíveskedjék, hogy Csomának segedelmet nyújtson mindennapi szükségeinek födözésére. Tanulmányainak folytatása végett pedig kegyeskedjék őt valami jól értesült, Busahir nyugati részeiből való Lámával viszonyba hozni. Ilyen lehetne például a Leh mellett fekvő palsoi zárdának főnöke.

6. Bekövetkezhető halálom esetére, vagy ha e küldöttség útjába valami akadály gördíttetik, és itt kellene vesztegelnünk azon a határnapon túl, melyet én Csomának említettem: akkor a kormány indíttatva érezhetné magát arra, hogy Csomának jelenlétét Kalkuttában szükségesnek tartsa: ily esetben személyem iránt különös kegynek venném, ha Csomát kétszáz rúpiára (kétszáz ezüst forint) menő összeggel ellátni méltóztatik. Ezen összeg födözésére Kalkuttára szóló utalványomat ezennel ide zárom. Egyébiránt stb.


vissza az oldal tetejére