vissza a kezdőlapra

vissza a levelekhez

Körösi Csoma Sándor Levele Csorja Ferenchez

Temesvár, 1819. június 29.
[Erdélyi Múzeum XLVII (1943), 542-543]

Kedves Barátom!

Megengedjen hogy ollyan sokat alkalmatlankodom – Nékem a most esztendei hónapjaim újra visszatértének. Most esztendeje, a Kanyaró embertelensége miatt, éppen ollyan nyughatatlan órákat töltöttem Göttingában, mint itt, Temesváron vagyok kéntelen most tölteni. Én innen még ez előtt egy hónappal visszatértem volna, ha az az ember igy meg nem tsalt volna – mármost minden nap nevekednek az akadállyaim; és ha még tovább halad, annak a pénznek, mellyhez tökéletes jussom van, kezembe jövetele, eltsüggedtem, hogy majd az eddig tett költségeimet kifizethetem. Kérem tehát, Édes Barátom! hogy, ha az embertelen ember még is a még hátralévő kétszáz husz forintot bé nem küldötte volna, minek előtte Enyedről elmenne, ha más módot nem talál, írjon Tiszteletes Faragó András barátomnak Szőkefalvára (per Medgyes) és ezen ide zárt leveleket, s még az ott lévőket is küldje el.

Én már kéntelen vagyok itt elvárni a dolognak kimenetelét. Én, imé, itthon megírtam, hogy ha ollyan malitiosus lett volna, hogy még is öszve nem tsinálta volna azt e nékem tartozó Summát, tehát azonnal mingyárt, a törvényes lépéseket megtévén, műiden idő haladék nélkül exequáltatni kell rajta. A pénz abban az esetben Enyedre fog küldetni, kérem, ne sajnáljon a postán e végre rendelést tenni, és az adressemet által adni; hogy mihelyt a pénz oda béküldetik, azonnal ide nékem elküldhessék. Vagy, ha ollyan helyt lenne Barátom Uram, ahonnan könnyen el lehetne küldeni, írja meg, hogy küldjék oda, és a levelekre tett és tejendő költségeket kivévén, a többit azonnal indíttsa le hozzám – Én ugy tudom, hogy nem tsak a Deligencetol, hanem a rendes postától is el lehet a pénzt mindenkor küldeni (valamivel többet fizetvén), ha ugy van, tselekedjék aszerint, hogy annál hamarább szabadulhassak - Minden esetre, minek előtte Enyedről elmenne, írjon nekem még egyszer, és írja meg, hogy mit remélhetek, és közelebb mitsoda nevezetesebb dolgok történtek. Kik jöttek haza Academiáról, kik mentek ki, vagy kik akarnak most menni. Tiszt Nagy György Uram - Fodor Mihály hol vagynak, hol volt a Synodus, ki volt a Praeses és Enyedről kik voltak a procedensek. És különösen, hogy Göttingából lehozták-é azon által adott Históriai Exemplart, és mennyiben vagyon vele megelégedve – úgyszintén Tiszt Keresztes Uram percipialta e, és meg akarnak é fizetni nékem érette vagy nem? utolljára, mitsoda reflexióval vágynak most ezen elkezdett planumom iránt, leheté remélleni, hogy elősegítői tanáltatnak? Én nem félek, hogy valaha megszégyenüljek azzal, hogy a Sláv nyelvek tanulásához fogtam; annyival is inkább, hogy ezt az Erdéllyiek közzül eddig elé tudtomra, fundamentaliter még senki se tanulta meg – holott ennek hellyes esmérete sok tekintetben igen nagy világosságot nyújt, de mind ezekről akkor többet, mikor szerentsém lessz személlyesen tanálkozni.

Tiszt Szász Lajost köszöntöm, köszönöm a tudósítást, de még inkább meg fogom köszönni, és el fog kötelezni, ha a Kanyarónál maradt pénzem felvételében munkás volt.

Újra kérem Kedves Barátom! hogy ha még is fel nem lehetett venni azt a pénzt, ne sajnálja ezeket a papirossakat elküldeni, és a mennyiben teheti megindíttani, hogy hadd kaphassam kezembe valahogy, és ezen levelem vételével engemet mindgyárt tudosíttani, miben áll ez a dolog. Tapasztalt baráttságos indulattját továbbra is kikérvén, vagyok változhatatlan indulattal

Édes Barátom Szerető baráttya

Körösi Sándor


vissza az oldal tetejére