vissza a kezdőlapra

vissza a „Szemtanúk, kortársak” oldalára

Döbrentei Gábor visszaemlékezése

Ki fakadozott volt örömeiben a tanácsos ur [= Kenderessy Mihály ]azon. hogy ember vállal- kozott az ősmagyar lakot keresni induló, s Körösi Csoma Sándor hát gyakran volt nála. Gr Teleki Pállal megyek egy este hozzá, Csoma épen ott. Uram, mondja majd ennek gróf Teleki Pál. megengedi-e, hogy én aláírást gyűjtsek, keleti útjára. Döbrentei barátommal. Csoma megköszöné. de ..semmit sem fogadhatok el mond, mert ha siker nem lenne, azt hánynák, csak pénzt akartam felszedni, s tovább álltam. Majd mikor azt imám itt a méltóságos taná- csos urnák végre magyarok köztt vagyok, " " de pénzem nincs többre mennem, és akkor jőne segély, hálával fogadom, mert én meg a nemzetnek megfizethetlent adnék. S a barnás hosszú képű, száraz, magas ember, önérzetében állt. Illyen vérünek, barátom, mikor tőle elválánk, nem csak imígy-amúgy szorítottuk meg markát.