Nyitólap

Évszámok


1784. április 4 Kőrösi (Erdély, Orbai szék) református erődtemplomban  megkeresztelik, apja székely határőrkatona, gyermekéveit  a faluban tölti, a helyi iskolába jár.
 1799. ősze - 1819. november: Tanulóévek
1799 ősze 15 évesen a nagyenyedi kálvinista Bethlen kollégium alsó tagozatának növendéke lesz. Eleinte szolgadiák, később korrepetítor.1807 őszén a felsőbb tagozatba lép: principista (fejedelmi ösztöndíjas), majd senior. A nyarakra sem utazik haza, azokat többnyire Szászvároson tölti mint nevelő.
1815. június 16 Rigorosum (záróvizsga).
1815. július Reverzálist ad, hogy papi pályán marad (július 1), majd útlevelet kér (július 2) s feltehetően a Nagyvárad, Buda, Bécs útvonalon Göttingenbe (Hannoveri királyság) indul.
 
1815. aug. 1 Német területre érkezik.
1816. április 11 Beiratkozik a göttingeni Georg-August egyetem teológiai fakultására. Itt megismerkedik az orientalisztikai szakirodalommal, elsősorban az arab forrásokkal.
1818. július 29 Végbizonyítvánnyal zárja tanulmányait.
1818. szept. 5 Hazaindul.
1818. december Megérkezik. Kolozsvárott és környéken (Szilágyság) tölt néhány hetet.
1819. február 20 Temesvárra érkezik szláv nyelvtanulmányokra, ahonnan szeptember legvégén továbbutazik Karlovicba (Újvidék), majd Zágrábba (Horvátország).
1819. november Visszatér Kolozsvárra, majd Nagyenyedre.
 1819.nov.23-1823. június 17 Vándorúton Ázsiában
1819. nov. 23 Útnak indul Nagyenyedről, Nagyszeben érintésével (nov.27) a Vöröstorony-szorosnál átlépi a határt (nov.28). Többé nem látja hazáját.
1819. dec. eleje Bukarestbe érkezik. Innen 1820. január 1-én indul tovább,
1820. január 3 átkel a Dunán,
1820. január 11 Szófiába érkezik, ahonnan Philippopolisz (ma: Plovdiv) érintésével (jan. 16)
1820. jan. vége Énosznál eléri a tengerpartot, itt február 7-én hajóra száll és Khiosz, Rhodosz szigetek érintésével
1820. febr. 28 Alexandriába ér, ahonnan március 15-én pestis miatt továbbmegy, s hajóval a ciprusi Larnaca, majd Szidón, Bejrút, Tripoli tengerparti városok érintésével
1820. ápr. eleje Latakiába jut, ahonnan ápr. 6-án gyalogosan folytatja útját.
1820. ápr. 13 Aleppóba jut, ahol egy hónapot marad, május 19-én indul tovább. Urfa, Mardin majd Moszul következik, itt tutajra száll.
1820. július 22 Bagdad, ahol szintén egy hónapot marad, szept. 4-én indul tovább, hamarosan elhagyja a török szultán birodalmát, s perzsa területre lép: Kermánsáh, Hamadán úti állomáshelyei.
1820. okt. 14 Teheránba érkezik. Itt fél évig marad, a brit követség, a Willock testvérek vendégszeretetét élvezi. Megtanul perzsául, gyakorolja az angolt. 1821. március 1-én örmény (keresztény hitű kereskedők Ázsia-szerte) ruhában elindul Teheránból, hátrahagyva híres végrendeletét. (Willock Nagyenyedre a végrendeletet Csoma kérésének megfelelően csak 1823 május 12-i levelével továbbítja, abban a hitben, hogy Csoma meghalt.) Ettől kezdve eltűnik az európaiak szeme elől (1825 márciusáig!), mivel olyan tájakon halad, melyek a brit (egyben európai) diplomáciai képviselet számára is ellenőrizhetetlenek.
1821. ápr. 18 Meshedbe, Horászán fővárosába érkezik Nisápur érintésével. Meshedben fél évig várakozik, a közép-ázsiai zavaros állapotok miatt.
1821. október 20 Elhagyja Meshedet, s a turkománok földjén keresztül (ma: Türkmenisztán) Merv érintésével "Nagy-Buhária" (ma: Özbegisztán) veszélyes földjére lép, mely egyike az általa feltételezett őshazának.
1821. nov. 18 Megérkezik Buharába, nagy reményekkel. Háborús vaklárma miatt azonban 5 nap eltelteltével (nov. 23) elhagyja Buharát, s úgy dönt, hogy a másik feltételezett őshazát a déli kerülőn (Kasmíron át) közelíti meg.  Balh-on, Hulm-on, a Bámiján-szoros át afgán földön halad.
1822. jan. 6 Kabul, Afganisztán fővárosa, itt két hetet tölt, január 19-én indul tovább, útközben csatlakozik Allard és Ventura francia katonatisztekhez, s hamarosan átkel a híres Haibár (Khyber) szorosan, s ezzel indiai földre lép, ahol Pesavar, Ravalpindi az útirány.
1822. márc. 12 Lahor, a szikh-ek vezérének, Randzsit Szingh maharádzsa székhelye. Rövid pihenő után március 23-án indul tovább pandzsábi tájakon (Amritszár, a szikhek szent városa; Dzsammu, a dogra rádzsa fővárosa) át áthalad a híres Banihál-hágón, s ezzel kasmíri földre lép.
1822. április 17 Szrinagar, Kasmír fővárosa. Itt egy hónapot tölt, a lehetséges utak közül (Hunza-völgy vagy Ladak) a tibeti utat választja, s május 19-én elhagyja Szrinagart. Néhány napi gyaloglás után áthalad a Zodzsi hágón, s ezzel tibeti földre lép. Merőben ismeretlen vidék (Himalája) és kultúra (lamaizmus) övezi útját.
1822. június 9 Leh, a tibeti műveltség nyugati országának, Ladaknak a fővárosa. Innen vezet az egyik karavánút Jarkend felé (Kardung-hágó, Nubra-völgy, Karakórum-hágó). Egy hónapig vár útitársakra, pénze is elfogy, elhatározza, hogy visszafordul Lahorba, egykori útitársaihoz indul.
1822. július 16 Sorsdöntő találkozás W.Moorcroft brit-indiai kormányügynökkel Drásznál (Lehtől 287 km).Rábeszélésére Csoma vállalkozik a tibeti kultúra feltárására. Moorcrofttal visszamegy Lehbe (augusztus26), majd kéthavi tartózkodás után felkerekednek (október vége) és Szrinagarba mennek (november 26), ahol majd félévet tölt.
1823 március 24 Szabályszerű szerződést köt egy tibeti nyelvtan és szótár készítésére. Csoma immár fizetséggel és ajánlólevelekkel indul útnak (május 23) és ér harmad ízben Lehbe (június 1), ahol 3 hétig készül fel a zanszkári utazásra.
 1823. június 17 – 1830 vége: Lamaista kolostorokban
1823. június 17 megindul a zanszkári hegyekbe
1823. június 26 Megérkezik Zanglába, ahol a lehi királyi udvar bizalmi embere, Szangye Puncog fogadja, akit Csoma mindvégig csak mint "a láma" nevez. A zanglai kolostorban több mint egy évig dolgoznak.
1824.október 22 A Szingo-hágón át Lahulba, onnan a Rohtang-hágón át Kulu-ba ér, s ezzel elhagyja a "hegyi bérceket".
1824. nov. 26 Szabathuba ér, ahol a brit határőrparancsnok C.P.Kennedy fogadja. Ők nem ismerik Moorcroft-tal való kapcsolatát, így kivizsgálják ügyét: ekkor írja részletes beszámolóját 1825. január 28-án, mely fontos életrajzi adatait tartalmazza, s újabb megbízatást kap. A kényszerű pihenő fél évig tart,
1825 június 6 Visszaindul tibeti gyűjtőmunkájára. A Szatledzs-völgyből Szpitibe megy, onnan a Kunzam-hágón át érkezik Lahulba, s onnan Zanszkárba veszi utját.
1825. aug.12 A láma faluját Tethát eléri, ő azonban nincs otthon,s csak november 10-én kezdenek újra dolgozni Puktal kolostorában. Újabb egy évet tölt, de most a láma többször is magára hagyja, így a munkában visszamarad. 1826 októberében indul útnak.
1827. január Szabathuba ér, ahol ismét fél évet kénytelen tölteni,mivel csak ekkor kap újabb megbízatást (és fedezetet). Június végén indul útra, most a Szatledzs völgyében lévő Kanam kolostorba igyekszik.
1827. augusztus Megérkezik Kanamba, ide érkezik "a láma" is, akivel most zavartalanul dolgoznak 3 évig. Neves látogatóik is vannak V. Jacquemont francia utazó és Gerard doktor személyében. 1830 júniusában "a láma"elbúcsúzik tőle, s többé nem is találkoznak. Csoma novemberben hagyja el Kanamot, ahol nemcsak a szótárt és nyelvtant fejezte be, de a 325 kötetes kánont is kivonatolta - többek közt.
1830 vége Immár harmadszor ér Szabathuba, ahol végre kedvező hírek fogadják: várják Kalkuttában, a Bengáli Ázsiai Társaság tudós műhelyében. Gazdag málhájával valószínűleg az ún. Nagy Törzs Úton halad Kalkutta felé.
 1831. május 5 – 1842 : Kalkutta, a Bengáli Ázsiai Társaság
1831. május 5 Megérkezik Kalkuttába, Brit-India kormányzóságának székhelyére, ahol támogatásban részesül a Bengáli Ázsiai Társaságnál.
1832 Megjelenik a Társaság tudományos folyóiratának (Journal of the Asiatic Society of Bengal) első száma, benne Csoma első cikke. Kisebb tanulmányai folyamatosan itt jelennek meg: 1840-ig 13 cikk.
1832. ápr. 30 Kézhez veszi hazája országos gyűjtésből származó pénztámogatását, mely feléleszti benne eredeti célkitűzését.
1832. dec. 26 A Társaság titkára jelenti, hogy Csoma nyomtatásra kész kéziratai elkészültek: szótár, nyelvtan, terminológiai szótár. Hamarosan megkezdődnek a munkák a kalkuttai baptista nyomdában.
1833. nov. 15 A Magyar Tudós Társaság külső tagjául választja. Az oklevelet 1835. szept. 30-i kelt levelével küldi Döbrentei titoknok.
1834. január 5 A Társaság titkára, J. Prinsep jelenti a Főkormányzóságnak, hogy Csoma szótára és nyelvtana elkészült.
1834-36 Guláb Szingh dzsammui fejedelem (a szikh Randzsit Szingh vazallusa) megtámadja és meghódítja Ladakot, ahol Csoma 7 évet töltött.
1834. február A szótár napvilágot lát: Essay towards a Dictionary, Tibetan and English. Prepared, with the assistance of Bandé Sangs-rgyas phun-tshogs, a learned léma of Zansgskár, by Alexander Csoma de Kőrös. Siculo-Hungarian of Transylvania. Calcutta 1834, p.351.
1834. február 6 A Bengáli Ázsiai Társaság tiszteleti tagjául választja.
1834. december A nyelvtan is megjelenik: A Grammar of the Tibetan Language, in English. Prepared, under the patronage of the Government and the auspices of the Asiatic Society of Bengal, by Alexander Csoma de Kőrös. Siculo-Hungarian of Tran sylvania. Calcutta 1834. [Az Appendixben (pp.146-204) 5 kisebb tanulmány, és egy kőnyomatos illusztráció a tibeti írásról (pp.1-40).]
1835. január Csoma műveiből 25-25 példányt küld haza, magyarországi és erdélyi szétosztásra. (Az elosztás 1836. januárjában a Magyar Tudós Társaságnál történik.) Külön is küld könyveiből Göttingenbe, Klaprothnak Párizsba.
1835. júl. 18 Levelek és pénzküldemények a Magyar Tudós Társasághoz és a Nagyenyedi Kollégium professzoraihoz. (1836. februári keltezéssel visszaigazolják)
1835. dec. 14 Útra kel Felső-Bengálba: Malda, Dzsalpaigur, Titalja. Bengáli és szanszkrit nyelveket tanulmányozza.
1836 Megjelenik 200 oldalas tanulmányának első része a a Kandzsúrról (már 1831. szeptember 4-én leadta): Analysis of the Dulva, a portion of the Tibetan Work entitled the Kah-gyur by Alexander Csoma de Kőrös, Siculo-Hungarian of Transylvania: Asiatic Researches Vol 20, Part I (Calcutta 1836), pp.41-93.
1837. dec. Visszatér Kalkuttába. Tanulmányai eredményéről még csak utalást sem tesz, ami mutatja, hogy csalódott feltételezéseiben (magyar szanszkrit nyelvhasonlítás).
1838. május 1 Az Ázsiai Társaság főkönyvtárosa lesz (1841. május 3-ig tölti be).
1839 Megjelenik Buddha életéről szóló tanulmánya: Notices of the Life of Shakya, extracted from the Tibetan Authories, by Alexander Csoma de Kőrös, Siculo-Hungarian of Transylvania: Asiatic Researches Vol 20, Part II (Calcutta 1839), pp.286-317.
Megjelenik Kandzsúr-tanulmányának második része: Analysis of the Sher-chin, P'hal-ch'en, Dkon-séks, Do-dé, Nyáng-dás and Gyut. Being the 2nd, 3rd, 4th, 5th, 6th, and 7th divisions of the Tibetan Work, entitled the Kah-gyur by Alexander Csoma de Kőrös, Siculo-Hungarian of Transylvania: Asiatic Researches Vol 20, Part II (Calcutta 1839), pp.393-585.
Megjelenik Tandzsúr tanulmánya: Abstract of the Contens of the Bstan-hgyur, by Alexander Csoma de Kőrös, Siculo-Hungarian of Transylvania: Asiatic Researches Vol 20, Part II (Calcutta 1839), pp.553-585.
1839 vége Tibetisztikai magánkönyvtárát S.C.Malannak  ajándékozza, aki azt magával viszi Angliába. (1884-ben az Magyar Tud. Akadémiának ajándékozza).
1842. február 9 Útnak indul: Szikkim, Lhásza az úti cél.
1842. március 24 Dardzsilingbe érkezik, ahol A. Campbell fogadja. Hamarosan megbetegszik.
1842. április 11 Meghal, a helyi protestáns temetőben helyezik örök nyugalomra. 1844-ben az Ázsiai Társaság síremléket állít, melyre 1910-ben a Magyar Tudományos Akadémia és szülőfaluja emléktáblát helyez.
 
 Emlékezés
1855, 1856 Megjelenik posztumusz tanulmánya: A brief Notice of the Subjásita Ratna Nidhi of Saskya Pandita with extracts and translations: JASB XXIV (1855) pp. 141-165; XXV (1856), pp. 257-294 (A.Campbell gondozásában).
1884 Születése 100. évfordulóján Duka Tivadar megírja életrajzát, mely 1885-ben magyarul is megjelenik.
1910, 1916, 1944 Megjelenik Csoma posztumusz monográfiája: Sanskrit-Tibetan-English Vocabulary, being an edition and translation of the Mahavyutpatti, Part I-II ed. Denison Ross, Calcutta 1910, 1916; Part III. ed.R.Ch.Chatterjee, Calcutta 1944, Memoirs of the Asiatic Society of Bengal Vol.IV. pp. 1-390.
1912 Megjelenik a JASB-ban közölt cikkeinek gyűjteményes új kiadása: Tibetan Studies, ed. Denison Ross, Calcutta 1912, pp. 1-172.
1976 Megjelenik az Alexander könyvek fakszimile-kiadása: Tibetan Compendia written for Csoma de Kőrös by the Lamas of Zans-dkar, ed. J.Terjék. New Delhi 1976, Sata-pitaka Series, Vol.231.
1984 Megjelenik összes műve: Collected Works of Alexander Csoma de Kőrös, Vol I-IV, Budapest 1984.,
ed. J.Terjék.


Összeállította: [TJ]

Készítette: Webkincstár